Műemlékek, múzeumok
Hollókő
Kastélyszállónktól 45 km-re, békés tájon, szelíd halmok, művelt földek között fut az út. Bekanyarodik a Cserhát völgyébe, s kisvártatva idilli kép tárul az utazó elé: fehérre meszelt tornácos házak az utca két oldalán, középütt fatornyos, fazsindelyes templom. Mögöttük a falu fölé magasodó Szárhegyen, égbe törő komor erősség.
Mintha megállt volna az idő, a vár, s a hollókői porták ugyanúgy sorakoznak egymás mellett, mint régmúlt századokkal ezelőtt. 1987-ben vált a Világörökség részévé e tenyérnyi múlt. De a négyszázötven lelkes község, nem élettelen skanzen.
Asszonyok, fiatal menyecskék szeretettel és büszkén hordják a mindennapokon is, a színpompás népviseletet, s a férfiak fafaragó tudománya évszázados múltban gyökerezik. A tavaszt köszönti a Hollókői Húsvét, melyen locsolkodó legények, dalos kedvű leányok, finom ételek és színes programok éltetik a vidék néphagyományát. Augusztus első hétvégéje a Palóc Fesztivál jegyében telik, s nagy a sokadalom a látványos bajvívásokat, történelmi hadijátékokat felelevenítő Várjátékok idején is.
Hollókő információ: +36 32 378 058
Gödöllő, királyi kastély
Kastélyszállónktól 35 km-re található a magyar barokk kastélyépítészet egyik legszebb alkotása, s egyben Európa második legnagyobb alapterületű barokk kastélya. A gödöllői Királyi-kastélyt gyakran nevezik Grassalkovich-kastélynak is építtetőjéről, Grassalkovich Antalról (1694-1771) aki 1735-ben fogott hozzá az építkezéshez, melynek első periódusa 1759-re zárult le.
1782 és 85 között készült el, a ma is működő barokk színház, és Mária Terézia császár és királyné 1751-es látogatására emlékeztet a színes márványintarziás, un. “Mária Terézia szoba”.
A kastély 1867-ben kerül koronázási ajándékként Ferenc József császár és király és felesége Erzsébet birtokába. “Királyi-kastély” időszaka, ekkortól datálható. Erzsébet királyné, a magyarok körében oly népszerű “Sisi”, különösen kedvelte Gödöllőt. Itt tartózkodásának állít emléket az Erzsébet királyné-emlékkiállítás, s ezen kívül 26 korhűen berendezett teremben tekinthetőek meg, az uralkodópár rekonstruált lakosztályai.
A kastély azonban nem csak egyszerűen múzeum, hanem exkluzív fogadások, történelmi divatbemutatók, koncertek, operaelőadások színtere is, ahol a kávézótól, a korhű ruhában történő fotózáson és az ajándékbolton át az egykori pálmaházban berendezett dísznövénykertészetig mindent megtalál a látogató.
Kastélypark információ: +36 28 410 124
Gödöllő, a királyi kastély pálmaháza
Kastélyszállónktól 35 km-re található a Gödöllői Királyi Kastélyhoz tartozó Pálmaház. A kastélypark kialakítása előtt a terület a Gödöllői-dombság erdőtársulásaihoz tartozott. A kor jellemző főúri szokása szerint a kastély építésekor az épületegyütteshez barokk francia-kert készült, melynek stílusára a mértani elrendezés és szimmetria volt jellemző.
A Grassalkovich-család harmadik nemzedéke, III. Antal idején a herceg felesége, Esterházy Leopoldina megbízásából a XIX. század elején alakították át a kastélykertet angol tájképi kertté, mely az 1849. évi katonai hadműveletek során szinte teljesen elpusztult.
Az új korszakot az 1867-es kiegyezés hozta el. A kastélyt és az uradalmat a magyar állam megvásárolta, az épületet és a kertjét felújították, a magyar uralkodók pihenő rezidenciája lett. A pálmaház a kastély királyi korszakában, 1870-1871-ben épült, az akkori legkorszerűbb technológiák és anyagok felhasználásával. A középpavilonos, vasszerkezetű és üvegborítású oldalszárnyakkal, valamint ún. hollandi parterekkel és medencékkel készült együttes műemléki védettség alatt áll.
Pálmaház információ: +36 28 410 124
A bujáki várrom
A végvárak közé tartozó bujáki vár a XIII. század második felében, a tatárjárást követően létesült és a középkor folyamán többször bővítették, mígnem török uralom alá került.
Valószínűleg ekkor pusztult el, ugyanis 1598-ban már nem szerepel az adóösszeírásokban. Ma már csak romjaiban található.
A szandai várrom
Kastélyszállónktól 44 km-re található az egykori vár romja. A várnak fontos szerepe volt az északi védelmi rendszerben, a Fülek-Buda közötti füstjelzéses tájékoztatásban. Sok csatát látott ez a meredek sziklán épült vártorony. A törökök 1548-ban foglalták el a gyenge sereggel védett várat, amelyet három év múlva szereztek vissza a magyarok.
A Várhegyről remek kilátás nyílik, a csúcsról ellátni az Alföldig, a Budai-hegyekig, a Börzsönyig, a Mátráig, a Karancsig. Szinte belátni a teljes történelmi Nógrád megyét, illetve annak területét. Távolról úgy tűnik, mintha ez a csúcs iránytűként mutatná az utat a Cserhát felé.